Káposzta ültetése nyílt terepen: mikor kell ültetni 2023-ban, sajátosságok a fajtól és a fajtától függően

A káposzta egy olyan zöldség, amely meglehetősen népszerű a kertészek körében. Ez kiváló ízének és a benne található tápanyagoknak köszönhető. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a növény némileg válogatós.

A jó termés kulcsa az erős és egészséges palánták. A szaküzletek széles választékot kínálnak, minden fajtának megvannak a maga egyedi tulajdonságai. A káposztából sokféle étel elkészíthető. A zöldség a népi gyógyászatban is megtalálható. A tapasztalt kertészek gyakran használják kártevők irtására.

A káposzta ültetésének két módja van: palántával és palánta nélkül.

A káposzta a keresztesvirágúak családjába tartozik. A magok megjelenésükben hasonlóak a retek magjaihoz. Napfénykedvelő természete és magas fagytűrése miatt ennek a zöldségnek a termesztése beltéren meglehetősen nehéz.

Palánta módszer

A palántanevelési módszer kiválasztásakor kövesse a bevált termesztési technikát. Ez minden fajtára ugyanaz. Az ültetést általában kora tavasszal végzik. A pontos dátum meghatározásához vegye figyelembe a végső érési időszakot és a fajtajellemzőket. Ezen ajánlások figyelmen kívül hagyása alacsony hozamokhoz vezethet.

A magok üvegházi körülményeket igényelnek. A folyamat megkezdése előtt a palántákat megedzik és fertőtlenítik. A palánták általában az ültetés után 5-6 nappal jelennek meg. Az optimális hőmérséklet nem haladja meg a 18°C-ot. Az utolsó lépés a fólia kifeszítése. Az első valódi levél kialakulása után eltávolítják.

A palánták túlzott nyúlásának elkerülése érdekében a levegő hőmérsékletét +8°C-ra kell csökkenteni. A rendszeres szellőztetés és a szisztematikus öntözés is elengedhetetlen. Ez utóbbihoz világos rózsaszín kálium-permanganát oldatot kell használni.
Két hét elteltével a csírákat tőzegcserepekbe helyezik. Ehelyett műanyag formák is használhatók.

A nyílt terepen történő ültetést csak akkor végezzük, ha a növény elérte bizonyos paramétereket. Ezek a paraméterek nagyban eltérnek a korai, középszezoni és késői káposztafajták között.

Mag nélküli módszer

A közhiedelemmel ellentétben ez a módszer nem bonyolult. Ebben az esetben a magokat előre előkészített ágyásokba ültetik. Az így ültetett káposztát nagyobb télállóság és szárazságtűrés jellemzi. Ha minden szabályt betartanak, a gombás és vírusos betegségek kockázata jelentősen csökken. További előnyök közé tartozik a gyors növekedés (az átültetés hiánya miatt), a megfelelő megvilágítás és a gyorsabb fejképződés.

A terméshozamot befolyásoló tényezők közé tartozik a talaj kezdeti állapota, az előkészítő intézkedések hatékonysága és az éghajlat.

A késői és középkorai káposztát leggyakrabban palánta nélkül termesztik.

Káposztaültetési időpontok nyílt terepen 2023-ra

A jó termés érdekében fontos a megfelelő ültetési idő kiválasztása. Ez olyan tényezőkön alapul, mint:

• termesztési módszer;
• a palántanevelési időszak időtartama;
• fajtajellemzők;
• leszállóhely.

Ha egy kertész úgy dönt, hogy beltérben ültet káposztát, az ültetési időpontok néhány héttel eltolhatók. Ez az üvegházhatású talaj gyorsabb felmelegedésének köszönhető.

Sokan a holdnaptárra támaszkodnak. Összeállításakor számos tényezőt vesznek figyelembe. Egy ilyen gondos elemzés eredménye egy olyan ütemterv, amely csak néhány kedvező napot biztosít a káposzta ültetésére.

A holdnaptár 29 vagy 30 napból áll. Ez az időszak növekedési és fogyó fázisra oszlik. Különös jelentőséget tulajdonítanak a telihold és az újhold napjainak. A kedvező időszakokban történő vetés elősegíti a növény növekedését. A vetést a hónap első felében ajánljuk.

Újholdkor a talajnak pihennie kell, teliholdkor pedig megkezdődik az aratás.

A káposzta vetésének és ültetésének legjobb ideje a növekvő hold.

2023-ban ez a zöldség palántáknak ültethető, többnyire a kedvezőek kiemelve vannak:

• Március - 1-3 (18:16-ig), 8 (17:43-tól) - 13 (22:21-ig), 15 (15:05-től) - 17 (17:24-ig), 23 (21:41-től) - 25, 28 (13:21-től) - 30;
• Április - 7.04 (07:34-től 09:29-ig), 7 (09:29-től)-9 (15:57-ig), 11 (20:33-tól)-13, 20 (7:30-tól) -22 (13:11-ig), 24 (21:58-tól) - 27 (9:29-ig) (gyors fogyasztásra).

Palánták vagy magvak ültetése fedett talajon:

• Május - 1-2. (09:09 előtt) (gyors fogyasztásra), 2 (09:09-től) - 4 (előtte (20 óra 34 perc), 13 (07:39-től)-15 (10:56-ig), 17 (15:26-tól)-19 (21:46-ig), 22-24 (17:34-ig) (gyors fogyasztásra), 27-29 (17:50-ig) (gyors fogyasztásra), 29 (17:50-től) - 31;
• Június - 1-2, 9 (13:14-től)-11 (16:19-ig), 11 (16:19-től)-13 (21:30-ig) (kivéve a karfiolt és a brokkolit), 13 (21:30-tól)-15, 19 (07:37-től)-20, 28 (11:55-től) -30 (17:59-ig)(karfiol, brokkoli, kínai kel).

Kedvezőtlen napok:

• Március - 6,7,8,20,21,22;
• Április - 5,6, 19, 20;
• Május - 5,6,19,20;
• Június - 3,4,17,18 éves.

Fajták kiválasztásakor fontos figyelembe venni a termesztés célját. Például a korai káposztát frissen fogyasztják. A középérésű fajtákat rövid távú savanyításra, míg a késői fajtákat hosszú távú tárolásra és tartósításra használják.

A palánták korát a tényleges állapotuk alapján határozzák meg. A tenyészidőszak az az időszak, amely a technikai érettség eléréséhez szükséges. Ezt általában a vetőmag csomagolásán tüntetik fel.

Sokan azt javasolják, hogy egyszerre több káposztafajtát ültessenek. Ez akkor lehetséges, ha az éghajlat engedi.

Ezenkívül nem szabad megfeledkezni a fajokról és a fajták jellemzőiről.

A fehér káposztát tartják a leghidegtűrőbb növénynek. Ugyanez elmondható a brokkoliról, a karalábéról, a kelkáposztáról, a vörös káposztáról és a kelbimbóról.

A kínai kel később ültethető, mint más fajták. Ez a melegkedvelő természetének és a viszonylag rövid tenyészidejének köszönhető.

A káposzta palánták termesztésének talajkövetelményei

A palántákhoz való virágföld keveréket szaküzletekben vásárolhatja, vagy elkészítheti saját maga is. A keverék egyenlő arányban tartalmaz gyepföldet, humusz és hamut (1 evőkanál 1 kg földhöz).

Ez utóbbi esetben használat előtt fertőtleníteni és kalcinálni kell.

Káposzta palánták termesztése otthon

A palántanevelési módszer kiválasztásakor a magokat dobozba vagy különálló műanyag tartályokba vetik. Az időzítés meghatározásakor a következőket kell figyelembe venni:

• a palánták az ültetés után 8-12 nappal jelennek meg;
• Körülbelül 50 nap szükséges a kifejlett palánták kialakulásához.

Ennek alapján a vetőmagot 2 hónappal az előkészített talajkeverékbe kell ültetni, mielőtt a palántákat nyílt terepre helyeznénk.

Az erős palánták neveléséhez fontos egy bizonyos hőmérsékleti rendszer fenntartása. A hajtások kikelésekor éjszaka nem haladhatja meg a 9°C-ot, nappal pedig a 17°C-ot, különben a palánták megnyúlnak.

A kiszedést az első pár valódi levél megjelenése után végezzük. Ez az eljárás segít megerősíteni a gyökérzetet, és biztosítja a megfelelő fényt és tápanyagokat. A tartályban lévő palántáknak nem szabad túl közel lenniük egymáshoz.

Szigorúan tilos hideg vízzel öntözni a palántákat. Ez a fekete láb kialakulását okozhatja.

Káposzta palánták termesztése üvegházakban és melegágyakban

Ültetés előtt a magokat kalibrálni és kezelni kell. Ez szükséges a kórokozók és kártevők negatív hatásának elkerülése érdekében. A megfelelő előkészítés az erős immunitás kulcsa. A fertőtlenítést kálium-permanganát oldattal végezzük.

A terv a mezőgazdasági gyakorlat hozzávetőleges terve alapján készül. Ha a kertész úgy dönt, hogy lemond az átültetésről, legalább 5 cm-es távolságot kell hagyni a magok között. Ezzel az óvintézkedéssel az optimális távolság 3 cm. A vetési mélység 2-4 cm.

Ha a szükséges hőmérsékleti feltételek teljesülnek, a palánták az ültetés után 4 nappal kelnek ki. A palántákat fahamuval kell megszórni. Az üvegház hőmérsékletének nappal 15 és 17°C között kell lennie, éjszaka pedig legfeljebb 9°C-nak.

Különböző káposztafajták ültetési jellemzői

A fehér káposzta palántával és palánta nélkül is termeszthető. A palántákat csak védett talajban termesztik. Más káposztafajtáknak megvannak a saját ültetési követelményeik.

1. A kínai kel és a kínai kel közvetlenül a földbe ültetendő. Palántanevelés esetén szükség lehet a hajtások átültetésére a közös edényből tőzegcserepekbe, majd a szabadföldbe. Ezek a lépések negatívan befolyásolják a zöldség fejlődését.
2. A karfiolnak termékeny talajra van szüksége. A növény a hőtől, a fénytől és a nedvességtől függ. Ha a levegő hőmérséklete 25°C fölé emelkedik, a talaj kiszáradhat. Ennek következtében üreg alakul ki a szárban, és apró, laza fejek alakulnak ki.
3. A brokkoli élénk színéről ismert. A zöldség lehet lila, zöld vagy sárgászöld. Jellemzője az alacsony gondozási igény. A növény termesztése általában egyszerű.
4. A kelkáposzta nem hoz nagy, sűrű fejeket. Megkülönböztető jellemzőik közé tartozik, hogy göndör levelű és lapos levelű fajták egyaránt léteznek, valamint a magas fagytűrő képesség. Ez a fajta alkalmas árnyékos területeken való termesztésre. A talaj azonban alacsony savasságú lehet. A palántákat 50 napos korukban ültetik át szabadföldbe.
5. A kelbimbónak magas szára van, amelyből idővel apró fejek bújnak ki. Átmérőjük nem haladja meg a 7 cm-t. A vegetációs időszak 135-160 napig tart.
6. A karalábé egy gyökérzöldség, amelyet finom íze és lédússága jellemez.

Felkészülés a káposzta nyílt terepen történő ültetésére

Az első lépés a megfelelő hely kiválasztása. Jól megvilágítottnak kell lennie. A páratartalom és a fény szintén fontos követelmények. Ha árnyékba ültetjük a káposztát, nem várható jó termés.

A legforróbb napokon ajánlott árnyékot adni a növénynek. Ellenkező esetben a finom levelek közvetlen napfénytől szenvedhetnek, ami leégést okozhat.

A növényt megművelt talajba kell ültetni. Az optimális talajok közé tartoznak az alföldi tőzeglápok, a vályogtalajok, az árterek és a homokos vályogtalajok.

A maximális hatékonyság elérése érdekében fontos a savasság (pH) szintjének figyelése. Gyep-podzolos talajok esetén ennek az értéknek 6,5 és 7,0 között, tőzegláp talajok esetén pedig 5,0 és 5,5 között kell lennie.

Szigorúan tilos káposztát ültetni savas talajban.

A talaj savasságának stabilizálására dolomitlisztet vagy fahamut adnak a talajhoz. Ezek magnéziumot és kalciumot tartalmaznak. A tapasztalt kertészek dohányport adnak ezekhez az összetevőkhöz. Ez segít megelőzni a bolhabogarak megjelenését.

Fontos figyelembe venni azt is, hogy milyen növényeket ültettek korábban a kiválasztott helyre. A lóhere, a burgonya és a hagyma ideális. Uborka, cékla és egynyári takarmánynövények is ajánlottak.

A káposzta sok tápanyagot von el a talajból, ezért nem ajánlott ugyanazon a területen ültetni. A beültetett talaj növényegészségügyi kezelést igényel.

A talaj termékenyebbé tétele érdekében kálium- és nitrogénműtrágyákkal trágyázzák. A legtöbb mezőgazdasági gyakorlatot tavasszal és ősszel végzik. Az ásványi műtrágyák mellett szerves anyagot is mindig adnak a talajhoz. Ősszel ásványi anyagokat, komposztot, trágyát és humuszt adnak a talajhoz.

Az ültetésre kiválasztott területet ősszel készítik elő.

Az ágyásokat keletről nyugatra kell elrendezni.

Az ásás javítja a levegő áteresztőképességét és a lazaságot. Az őszi talajművelés további előnye a kártevők elleni védekezés. A műtrágyát a tavasz első hónapjaiban juttatják ki a talajba. A komplex műtrágyának szerves anyagot (korhadt trágya, komposzt) és ásványi anyagokat (kálium, foszfor) kell tartalmaznia. A műtrágyakeverékek szaküzletekben vásárolhatók meg.

Káposzta ültetése nyílt terepen

Minden fajtának megvan a saját fejlődési ütemterve és igényei. A legfagytűrőbb fajtákat általában közvetlenül a földbe ültetik. Ezek közé tartozik a fehér káposzta és a kelkáposzta. Késő tavasszal jól gyökeresednek. A palántákat akkor ültetik, amikor 5-15 levelesek. A pontos ültetési időt a helyi éghajlat alapján határozzák meg. A káposzta ültetésének levegőhőmérséklete nem eshet 18°C ​​alá.

A növények közötti távolság 25 cm, a sorok között pedig 40-50 cm. Késői káposzta esetén a távolságot 10 cm-rel kell növelni. Ültetés után jól kell öntözni és mulcsozni.

Ez a növény a szomszédos növényeken fejlődik a legjobban. A fejlődő fejek közé hagymát, spenótot és különféle salátákat ültethetünk. Ezeknek a növényeknek sekély gyökérrendszerük van.